Épített örökségünk 28 találatok
  • Belvárosi mozi

    A Belvárosi Mozi art deco stílusú épülete 1920-ban épült Sebestyén Endre műépítész tervei alapján. Ma ez az egyetlen filmszínház az országban, amely eredetileg is mozinak épült és megnyitása óta megszakítás nélkül így is üzemel. A műemlék épület 2019-ben teljes körű felújításon esett át, és 2020 áprilisától egy VR élményekre épülő filmtörténeti kiállítással, interaktív élményparkkal bővül.
  • Móricz-ház

    A Szent István tér déli oldalán áll a négyemeletes, szecessziós stílusban épült műemlék épület. Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle Jenő Ferenc építette 1910 és 1912 között.
  • Raichl-palota

    Az építész szegedi palotája nagyobb méretű, hivalkodóbb kivitelű, mégis szerényebb szabadkai párjánál, nem éri el annak nagyszerű stílusegységét, részleteinek kidolgozottságát.
  • Fölsőbb Leányiskola (Tömörkény Gimnázium)

    Az alföldi karakterű magyaros szecesszió jellegzetes homlokzati burkoló anyaga, a vörös klinkertégla, melynek szalagos díszekbe, íves keretezésekbe, tagolt párkányzatokba rendezett mustrái tekintélyt sugárzó megjelenést adnak az egykori fölsőbb leányiskola terjedelmes épületének.
  • Goldschmidt-palota

    A mai jellegtelen bérházról senki se gondolná, hogy egykor a szegedi szecesszió egyik legjelentősebb alkotása volt.
  • Márer-ház

    Homlokzatának játékossága, bohókás mozgalmassága, aszimmetriája miatt a geometrikus szecesszió különös hangulatú példája ez a fölújított épület.
  • Régi zsinagóga

    A Lipovszky testvérek, Henrik és József alkotása az 1837-43 között felépített, jó állapotban fennmaradt műemlék. A szép arányú zsinagóga Szeged legszebb klasszicista stílusú műemléke.
  • Szerb templom

    Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll. A szerbek az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.
  • Schäffer-palota

    Az épület mai képe mutatja meg igazán, hogy mit vesztett a szegedi városkép, amikor a múlt század húszas éveiben, a ház tulajdonosai a költséges karbantartásra hivatkozva teljesen megfosztották szecessziós díszeitől a bérpalotát. Több utcás homlokzatát egykor gazdag szecessziós ornamentika díszítette.
  • Deutsch-palota

    A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült.
  • Zenélő óra

    1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása. A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.
  • Beregi-ház

    A szegedi városkép reprezentatív palotasorának egyik különlegessége, amely elsősorban a téglaépítészet és a szecessziós építészi gondolkodás kivételes egymásra találása.