A Dóm téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony.
A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik.
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban.
Somogyi Károly esztergomi kanonok az árvízben rommá lett város szellemi értelemben vett újjáépítéséhez kívánt hozzájárulni, amikor 1881-ben Szegednek ajándékozta az egész életén át gyűjtött, felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteményét.
A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második.
Az alföldi karakterű magyaros szecesszió jellegzetes homlokzati burkoló anyaga, a vörös klinkertégla, melynek szalagos díszekbe, íves keretezésekbe, tagolt párkányzatokba rendezett mustrái tekintélyt sugárzó megjelenést adnak az egykori fölsőbb leányiskola terjedelmes épületének.
"Szeresd felebarátodat ... " bibliai parancs héberül és magyarul olvasható az 1903-ban elkészült ÚJ Zsinagóga diadalívén. A magyar nyelv használata az épület tervezésében aktívan közreműködő tudós főrabbi, Lőw Immánuel.
Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll.
A szerbek az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.
A tornyát díszítő figura miatt Kakasos templomnak is nevezett épület 1884-ben készült el, Schulek Frigyes tervei alapján. Megépítése a Nagyárvíz utáni újjáépítést jellemző összefogás szép példája.
A Szent István tér déli oldalán áll a négyemeletes, szecessziós stílusban épült műemlék épület. Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle Jenő Ferenc építette 1910 és 1912 között.
A kései szecesszió szegedi remeke a városképet hangsúlyosan alakító saroképület. Szertelenül mozgalmas homlokzatait a szecessziótól távolodni kényszerülő építészi fantázia szüleményének, és az eklektikához visszatérni kénytelen tervezői belátás józanságának köszönhetjük.
1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása.
A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.
Az oldal használatával beleegyezik a sütik (cookie-k) használatába az oldalon. A Weboldal egyes részei ún. "cookie"-kat használnak- kis fájlokat, amelyek az Ön hardverének merevlemezén tárolódnak, - adatfeljegyzés és az Ön azonosításának és további látogatásainak megkönnyítése céljából. Ön beállíthatja a böngészőprogramjában, hogy értesítést kapjon arról, ha valaki cookie-t kíván Önnek küldeni, és Ön határozhatja meg, hogy el kívánja-e azt fogadni. (Ne feledje, hogy a cookie-k el nem fogadásakor egyes Weblapok nem működnek tökéletesen, illetve előfordulhat, hogy Ön nem kap jogosultságot bizonyos adatokhoz való hozzáféréshez. A cookie-kal kapcsolatban további információt a www.cookiecentral.com címen találhat.)Ok
